Twilight világ
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Twilight világ

Twilight szerepjátékos oldal
 
HomeSearchLatest imagesRegisterLog in

 

 The White's secret life[Vanessa and Chelsea]

Go down 
2 posters
AuthorMessage
Chelsea P. White
Vérfarkas
Vérfarkas
Chelsea P. White


Posts : 167
Join date : 2009-10-25

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Empty
PostSubject: The White's secret life[Vanessa and Chelsea]   The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Icon_minitimeThu Oct 29, 2009 5:55 am

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] White_wolfThe White's secret life[Vanessa and Chelsea] Nina_dobrev_019The White's secret life[Vanessa and Chelsea] White_wolf

*A mai nap ugyanolyan eddig mint az összes többi az utóbbi másfél hónapban: izgalmas.
Mintha csak nemrég születtem volna és most tanulnék járni. Annyi minden új még ezzel a farkasléttel kapcsolatban. De minden igaz róla, amit apám elmondott. A szilajság mámorító érzése, a sebesség adrenalin lökete, a szagok, és az a négy kis tappancs. Imádom a farkas énemet. És ez nem hiúság, vagy igen? Mikor Priscilla nincsen itthon, a tükörben nézegetem a bundámat. A fésülködés nehezen megy, így nem csoda, hogy jelenleg is úgy nézek ki mint egy fehér, szürke foltos szőrpamacs. Aki rengeteg alkalommal áztatta magát a sáros pocsolyákban. A gyerek énem teljesen elborítja az agyamat. 17 évesen tán nem így kéne viselkedni. De szerencsére jelenleg senki és semmi nem szab határt a tetteimnek. Felugrottam egy leveleit vesztett alacsonyabb bükkfára, körmeim durva lenyomatot hagytak a kérgén ahogyan felcsimpaszkodtam. Utána távoli ugrásban le, és máris a biztonságot adó erdő szélén találtam magam. Hoztam váltásruhát, arra cseréltem le a fehér bundát. Itt voltam az iskola előtti játszótéren. Üres volt, mint általában. Csak egy rozoga fahintából állt, mellette egy festéktörmelékes zöld libikókával. Nem mindegy gyerek álma. Viszont az enyém igen.
Bőrtáskámat könnyedén a vállamra dobtam, és megindultam a hinta irányába. Óvatosan ráültem, nehogy még leszakadjon alattam. Persze felesleges volt a lassú tempó. Amilyen anorexiára hajlamos testalkatom van, nem csodálnám ha egy hetedikes alatt előbb összetörne. Előkotortam a naplómat. Még csak pár bejegyzést találni benne, hiszen alig egy hete kezdtem el írni. Most nem volt kedvem körmölni bele, hiszen csak egy újabb sablonja lett volna az előzőnek. "Kedves naplóm! Hihetetlenül boldognak érzem magam, megint új dolgokat tanultam. Priscillával még mindig nem vagyunk jóban. Hát ennyi, majd holnap írok.". Megint csak ugyanezt tudnám írni, úgyhogy inkább csak elmélyülten firkáltam bele. Szerettem a semmiről rajzolni. Ez nálam azt jelentette, hogy kesze-kusza körvonalak sokaságát vetem papírra mígnem kijön belőle valami. Most csigavonalak ívét vázoltam fel. A művészi munka vésése közben még a nyelvemet is kidugtam koncentrációm során. Furcsa volt ezt a csöndet hallgatni. Nem volt ínyemre. Az erdőben ezernyi költözni készülő madár búcsúzott az itt maradottaktól hangos csiripelés közepette. Hallani lehetett a kisebb rágcsálók zaját, az ágakról folyamatosan hulló sárga falevelek hangját. Itt meg mintha meg szűnt volna létezni minden. Ez is csak azt juttatja eszembe, mennyire egyedül vagyok. Halk sóhajom törte meg a csendet, aztán újra eluralkodott felettem a magány. Jobbra pillantottam, a gimnázium irányába. Ott is valami szünet féle van. Pedig most nem bánnám, ha összetalálkoznék egy csapat portyázó korombelivel.
Back to top Go down
vanessa aileen white
Vérfarkas
Vérfarkas
vanessa aileen white


Posts : 142
Join date : 2009-10-25

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Empty
PostSubject: Re: The White's secret life[Vanessa and Chelsea]   The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Icon_minitimeThu Oct 29, 2009 6:52 am

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Cassieventura The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Cassieventura The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Cassieventura


  • Egy újabb nap. Egy újabb, unalmas, jelentéktelen nap. Legalábbis rögtön ez jutott eszembe, amikor felkeltem. Elvégeztem a szokásos reggeli teendőimet, majd gondoltam egyet, és az erdőbe indultam egy kis futásra. Le akartam vezetni a felesleges energiát. A fák közé beérve egy ugrással a földön teremtem, de már farkasként. Nem tudom, milyen gyorsan futhattam, de azt hiszem, minden erőmet bevetettem. Szlalomoztam a fák között, egyszerűen imádtam, felvillanyozta a napomat. Pár óra futkározás után leültem az egyik fa tövébe, és a mancsaimra fektettem a fejem. Csak egy picit meg akartam pihenni, kifújni a levegőt. Nem éreztem, hogy olyan fáradt lennék, csak hát pár óta rohangálás után azt hiszem, jobb, ha kicsit ledőlök.
    Egy tíz perc elteltével visszaváltoztam emberi alakba. Még szerencse, hogy nem hagytam otthon a váltásruhám. Egy egyszerű, fekete farmernadrágot kaptam magamra, és egy szürke pólót. Hajam kócosan állt, mint egy szénaboglya, ezért jobbnak láttam, ha összefogom.
    Lassan elindultam a tengerpart mentén, majd a belvárosban sétáltam. Olyan jó volt, hogy semmi dolgom nem akadt. Anyám nem csüngött a telefonon, hogy menjek meglátogatni. Egy váratlan ötletem támadt, és elővettem a telefonom, Danielt tárcsáztam. Olyan jó volt hallani a hangját, és éreztem, hogy ő is így gondolja. Boldog voltam, de egyben szomorú. Boldog, mert beszéltem vele, szomorú, mert belém hasított az a tudat, hogy egy óceán választ el minket.
    A gimnázium előtt haladtam el, és felelevenítettem az itt szerzett emlékeimet. Mindenki olyan kedves volt, rögtön befogadtak, és barátokat szereztem. Emily, Jared, sőt, még Paul is, aki bár hatalmas egóval rendelkezett, mégis jófej kölyöknek bizonyult. Nem tudtam, mi van velük, vagy két hete nem igazán beszéltem senkivel.
    Az iskola mellett egy apró játszótér húzódott.
    Azon haladtam keresztül. Kedvet kaptam hozzá, hogy beüljek a hintába. Csak egy kicsit akartam ismét gyerek fejjel gondolkodni. Olyan jó volt nekik. Nem küszködte hatalmas gondokkal, a nagybetűs életbe sem kellett még belekóstolniuk.
    Amint felkaptam a fejem, észrevettem, hogy egy nálam kicsivel fiatalabb lány ül a hintában, és valamit ír. Ő is észrevett engem, legalábbis becsukta a könyvet, és rám meredt. Volt a tekintetében valami... valami különös. Olyan ismerős volt a lány, de közben mégsem tudtam hová tenni. Ki lehet Ő?
    - Remélem nem gond, ha csatlakozom - mosolyogtam, és a hintára mutattam - Nyugi, észre sem fogsz venni, meg sem szólalok - magyaráztam, majd helyet foglaltam a mellette lévő kopott fahintába.
Back to top Go down
Chelsea P. White
Vérfarkas
Vérfarkas
Chelsea P. White


Posts : 167
Join date : 2009-10-25

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Empty
PostSubject: Re: The White's secret life[Vanessa and Chelsea]   The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Icon_minitimeThu Oct 29, 2009 8:25 am

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] White_wolfThe White's secret life[Vanessa and Chelsea] Nina_dobrev_019The White's secret life[Vanessa and Chelsea] White_wolf

*A kusza csigavonalak valami kutyafélét formáltak. Erőteljesen kihúztam a ceruzával az ebet idéző vonásokat. Igen, lehetett nézni kutyának. Rajzoltam neki még egy kilógó nyelvet, és aláfirkáltam: Hópihe. Ha lett volna háziállatom tuti ezt a nevet adom neki. De sosem volt alkalom arra, hogy vágyamat közöljem, meg nem is hiszem, hogy el tudtuk volna tartani. Én a helyében legalábbis megszöktem volna az állandó veszekedések elől. Úgyhogy maradt a saját kis farkasom, Hópihe. Legalábbis arra hasonlítottam leginkább, ha eltekintünk a nemrégiben levetetett mosórongy szőrmémtől.
Úgy döntöttem mégis csak írok valamit a naplómba, csak hogy emlékezzek erre az átlagos napra is.
Kedves naplóm!

*Elgondolkodtam mitől legyen különböző a mostani jegyzetem az előzőtől. Akaratlanul is felnéztem a füzetből, ahogyan a folytatáson tanakodtam. A ködtől fehéres-szürkés eget most egy fekete farmer takarta el. Hátrahőköltem ijedtemben, majdnem leestem a hintáról. Magammal rántva azt is. Futólag rápillantottam a lányra, és miután belül tudatosult bennem, hogy nem valami rémisztő pankrátorral van dolgom, legalábbis azt hiszem, rekedtes hangomon szólaltam meg.*
Ülj csak le nyugodtan. *Mondtam enyhén fáziskéséstől kómásan, hiszen már rég helyet foglalt. Felé fordultam, naplómat pedig a táskám mélyére tettem. Találkozott a tekintetünk, én pedig a homlokomat ráncoltam. Életemben nem láttam ezt a lányt. Mégis, ahogyan beszélt, azzal az óvatos kedvességgel, miközben megcsillant szemében az az ismerős melegszívűség, egyből apám jutott eszembe. Még hasonlított is rá. Már majdnem meg is kérdeztem, nem vagyunk-e rokonok mikor szinte fejbe vágott a válasz. Hát persze, hogy azok vagyunk. Ő is vérfarkas. Ez így már mindent megmagyaráz. Az a napsütötte, csokoládébarna bőr egyértelműen erre utalt. A tekintete... Hát lehet, hogy nem csak a White-ok bírnak ilyen fegyelmezett vajszívűséggel. Feltűnt, hogy nagy a csönd, gondolom most én következem.*
Ó kérlek, szólalj meg, már így is betemet ez az idegesítő csend. *Mondtam szemeimet forgatva, miközben mosolyogtam. Nem tudom, hogyan is említhettem volna meg hogy fajtársak vagyunk. Pedig amilyen idegesítően lelkes szoktam lenni, már rég faggattam volna. De elég volt Chels. Inkább tűnj úgy, mint aki tudja mit jelent a profizmus. Csak higgadtan...Ismerkedni azért kellett volna, ezt nem tagadhattam meg magamtól. Szalmaszál egyedül vagyok.*
Te is ide jársz? *Fejemmel a jobb oldalon húzódó gimnázium felé böktem.*
Vagy már nem is gimnazista vagy? *Tettem még hozzá gyorsan. Nehogy azzal kicsinyítsem le, hogy fiatalabbnak nézem. Végülis az ítélőképességem egyenlő a nullával.*
Back to top Go down
vanessa aileen white
Vérfarkas
Vérfarkas
vanessa aileen white


Posts : 142
Join date : 2009-10-25

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Empty
PostSubject: Re: The White's secret life[Vanessa and Chelsea]   The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Icon_minitimeSat Nov 07, 2009 12:11 pm

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Cassieventura The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Cassieventura The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Cassieventura

Lassan előre-hátra löktem magam, és végig azon voltam, hogy ne szólaljak meg. Talán Ő is inkább egyedül szeretne lenni, vagy... gondolkodni. Őszintén, én nem is tudom, mit akartam. Jó lett volna a társaság, olyan régen beszéltem bárkivel is. Ja, persze anyámat leszámítva, aki furcsa mód az utóbbi időben egyre többet lógott a telefonon, engem zaklatva. Márpedig sohasem érdekelte, hogy mi van velem, most mégis úgy tesz, mintha bántaná, mintha... jóvá szeretné tenni. Ó, hogyisne! Tizenkilenc év elteltével jut eszébe, hogy van egy lánya, akivel törődni kéne? Mérgesen fújtam egyet, megráztam a fejem, hogy ezt az egészet kiverjem a fejemből. Nem érte meg rá gondolni, csak időpazarlás az egész.
Mikor megszólalt, olyan kedves volt, mégis szinte mintha a beszédem felérne egy felmentősereggel, akaratlanul is felnevettem. Nem tudtam, honnan lehet ilyen ismerős. Általában jó volt a memóriám, jobb, mint az embereké, most mintha mégis cserben hagyott volna.
Viszont ahogy ott ültem mellette, valami különöset éreztem. Kezdtem biztos lenni abban, hogy Ő is vérfarkas. Persze az is meglehet, hogy tévedek. De mégis... az a kreolbarna bőr, és ott ülve mellette éreztem a melegséget. A halandók ezt szimpla láznak tudják be, de nálunk ennél sokkal többet jelent, teljesen másat.
- Oké, azt hiszem, én is jobban fogok örülni a társaságnak, a csend lassan az őrületbe kerget - halványan elmosolyodtam. Közben a hintát kissé felé fordítottam, a lányra meredtem. Még mindig azon gondolkodtam, honnan ilyen ismerős.
- Vanessa vagyok - bemutatkoztam, jelen esetben a vezetéknév elhanyagolható volt, hiszen az olyan hivatalos. A gimi felé pillantottam, amikor megkérdezte, hogy ide járok-e. - Nem, már nem vagyok gimis, csak ide jártam - felnevettem. Visszagondoltam azokra a pillanatokra, amikor a suliba jöttem. Mindenki olyan kedves volt, és rögtön befogadtak. Nem volt az, hogy a hátam mögött kezdtek volna sugdolózni, vagy kibeszélni, mint a legtöbb helyen. Rögtön meg is kedveltem a helyet. De Dany nélkül olyan más. Rossz, sokkal rosszabb. Már alig várom, hogy itt legyen velem. Azt hiszem, akkor lennék a legboldogabb.
- Na és te.. új vagy itt? - böktem a suli felé, de végülis az is érdekelt, hogy La Pushba mióta van. - Mármint.. eddig még nem nagyon láttalak - elmosolyodtam. Pedig én aztán sokat sétáltam a környéken. A séta mindig megnyugtatott.

MEGJEGYZÉS: na hát ez most szörnyen pocsék lett -.-'
ZENE: Backstreet boys <3
Back to top Go down
Chelsea P. White
Vérfarkas
Vérfarkas
Chelsea P. White


Posts : 167
Join date : 2009-10-25

The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Empty
PostSubject: Re: The White's secret life[Vanessa and Chelsea]   The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Icon_minitimeSat Nov 14, 2009 10:30 am

*Megkönnyebbülve konstalláltam, hogy nincsen ellenére a beszélgetés. Hát persze, hogy nincs, hiszen ő jött ide hozzám. Vagy csak nem tudta mi vár rá? Mostmár mindegy, tőlem nem menekül. Nem vagyok gonosz, ha bárki azt hinné. De rengeteg érzelem gyűlt össze bennem, és ezen a naplóírás sem segített. Sőt, kezdtem unni, azt hiszem. A rajzolás sokkal élvezhetőbb, és lefoglalóbb program volt. *
Vanessa...*Ismételtem meg nevét, de nem ugrott be senki. Zavartan vállat vontam, ez szinte csak magamnak szólt. Aztán nyugodtabb módon elmosolyodtam, és illedelmesen nyújtottam felé a kezemet. Tőlem már akármilyen idiótának nézhetett.*
Chelsea White *A Penelope-t kihagytam, nincs nagy jelentősége, és úgyis utálom. Anyu szerette volna ha legalább a második nevem Penelope lehetne, ahogy az édesanyjáé is az volt. Nem tudom ki tehet róla, de én kezdek mindent gyűlölni ami a szülőmmel kapcsolatos. A távolba néztem, aztán révedező tekintettel tértem vissza a sár rugdosásához. Vajon minden 17 éves így viselkedik? Vagy csak én vagyok rosszul beállítva, hogy ennyire csak a negatív dolgokon tud járni az eszem? Kérdésekkel teli fejemet, most Vanessa újboli megszólalása fordította feléje.*
Igen, nemrég költöztünk ide, úgyhogy nem csodálom, hogy azelőtt nem láttál. * Mondtam barna szemeibe nézve. Bár nem hiszem, hogy ha itt laktam volna, lett volna esélye találkozni velem. Inkább bent vagyok mint kinn. Ez is csak kivételes alkalom. Kérdés az, hogy rendszeres cselekvéssé válik-e idővel, ha továbbra is minden este összeveszek anyuval. Ki tudja, lehet, hogy az összes la push-ival megismerkedhetem, ha az összes estémet itt töltöm. Ismét elhatalmasodott a csend, ami a legjobban idegesített jelen helyzetben. Mindegy milyen módon, de meg kellett törni valahogy.*
Régebben Franciaországban laktam. Uhh, utáltam a kagylót. Mintha csak valami kiköpött rágógumit kellene lenyelned. Ez az egyetlen előnye a költözésnek.Itt nincs arra esély, hogy belém erőltessék azt a vackot.* Viszont annyi előnye volt Párizsnak, ó de mennyi. Imádtam ott élni. De őszintén szólva bárhol megélek, csak apám legyen mellettem. És természetesen ez az egyetlen álmom ami nem valósulhat meg, csak messzebb kerülhetek a célomtól azzal, hogy anyut felidegesítem.*
És te honnan jöttél? *Néztem felé, kíváncsiságot tettetve. Itt volt az ideje, hogy ő dumáljon most hülyeségekről, én már kibeszéltem annyi zagyvaságot, amennyi csak tőlem telt. A válaszban 90 %-ig biztos voltam. Véleményem szerint itteni. Persze, a farkasléte megzavarja a dolgot. Mert az Északi Sarkról is jöhetett, azt sem veszem észre, a napsütötte bőr miatt.

User kiszól: Bocsi ,ez eléggé nyeszlett lett
Back to top Go down
Sponsored content





The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Empty
PostSubject: Re: The White's secret life[Vanessa and Chelsea]   The White's secret life[Vanessa and Chelsea] Icon_minitime

Back to top Go down
 
The White's secret life[Vanessa and Chelsea]
Back to top 
Page 1 of 1
 Similar topics
-
» Vanessa Aileen White
» IT WAS NEVER MY INTENTION TO BRAG... {vanessa <3}
» No music, no life
» Life is tuff. Than you die...Greg&Jess
» Sometimes it's the smallest decisions that can change your life forever[Alex-Angelina]

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Twilight világ :: .la push. :: .first beach. :: Játszótér-
Jump to: