Twilight világ

Twilight szerepjátékos oldal
 
HomeCalendarFAQSearchMemberlistUsergroupsRegisterLog in

Share | 
 

 Amikor sok lehetőség tárul eléd, és egy egész örökkévalóságnyi időd van, hogy mindet végigpróbáld, nehéz nem mohónak lenni! [Alice&Edward]

View previous topic View next topic Go down 
AuthorMessage
Edward Cullen
Vegetáriánus vámpír/Admin
Vegetáriánus vámpír/Admin
avatar

Posts : 270
Join date : 2009-10-25

PostSubject: Amikor sok lehetőség tárul eléd, és egy egész örökkévalóságnyi időd van, hogy mindet végigpróbáld, nehéz nem mohónak lenni! [Alice&Edward]   Mon Nov 16, 2009 5:53 am

Alice mióta tudja, hogy Bellát feleségül fogom venni, soha nem áll le. Tudom, hogy Bellát is ki fogja majd azzal idegelni, hogy milyen ruhát vegyen neki. Hát, erre kíváncsi leszek majd, az is biztos.

Tegnap például meg kellett ígérnem Alice-nek, hogy ma eljövök vele, elkísérem ruhát nézni. Szinte biztos vagyok benne, hogy , Port Angelesben nem fog neki egyik ruha sem tetszeni, mert sokkal jobban ki akar majd tűnni a tömegből, koszorúslányként. Ha nem ő venné Bellának a ruháját, akkor biztos, hogy még a menyasszonyomat is túlöltözné.

Reggel megkérdeztem Bellától, elszeretne-e velünk jönni, de azt mondta, semmi kedve órákon át állni, és nézni, hogy Alice milyen ruhákat próbál fel. Végül is igaza van, sok kedvem nekem sem volt hozzá, de tegnap megígértem neki, és tudtam, mennyire szeretné ezt az egészet, így belementem. Így aztán korán elindultam szerelmemmel együtt. Nem akartam egy percre sem egyedül hagyni, hiszen itt soha nincs biztonságban. Rengeteg vámpír van a városban, és én nyugodtabb vagyok, ha szem előtt van Bella. Emmett azt mondta, hogy ő majd szívesen vigyáz rá, így aztán hozzá hoztam el Bellát. Nagyon nem örült neki, hogyfelügyelet alatt lesz, de hát ez van, el kell fogadnia. Én meg majd sietek vissza hozzá, amennyire ez lehetséges lesz Alice mellett.
Leparkoltam Bella furgonjával a házunk előtt, kiszálltam, majd seperc alatt a másik oldalon voltam, kisegítettem kedvesemet. Megfogtam a kezét, majd az ajtóban előre engedtem. Furcsa volt, hogy Alice-t még nem láttam sehol, de egy vállrántással nyugtáztam, hogy úgyis hamarosan előkerül. Csak tudnám, miért nem Jasperrel megy el ruhát venni! Többet nem ígérek meg neki olyat, amit aztán később alaposan megbánok.

Emmett a legalsó lépcsőfokon állt, arcán 100 wattos vigyor látszott, karjait szét tárta, így várta Bellát. De mivel én egy percre sem engedtem el a kezét, ezért Emmett jött oda hozzánk, majd félre lökött, és jól megszorongatta. Tudtam előre, hogy meg fogja ölelni, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire. Én egy határozott mozdulattal löktem odébb Emmettet, megtanulhatná már, hogy Bella törékeny!

-Legközelebb figyelj oda jobban! Bella ember, majdnem széjjel törted a csontjait!- Rámorogtam. Tudja jól, hogy erre én mennyire allergiás vagyok. Sajnálkozva nézett bellára, aki még mindig szaporán vette a levegőt, bocsánatot kért tőle, Bella természetesen megbocsátott neki.
-Hol van Alice?- kérdeztem meg Emmettől, de neki hangosan válaszolni sem kellett, mert kiolvastam gondolataiból, hogy hamarosan visszajön. és így is lett, Alice a következő pillanatban már ott állt mellettem, megölelte Bellát ő is, valamivel finomabban, mert ő már megszokta, hogy finoman kell bánni Bellával, meg hát találkozott morcos tekintetemmel.
-Sietek vissza, Édesem. - még mindig duzzogott amiatt, hogy bébisziterre bíztam, de miután ajkaimat ajkaihoz érintettem, elmosolyodott. Elindultunk Alice-szel ki a házból, de én még visszafordultam, és Emmettre néztem szigorúan, ő persze rögtön kapcsolt, értette, hogy miért nézk rá így, ahogy. Tudta, hogy nagyon kell vigyáznia Bellára, jobban, mint a szeme fényére. És tudtam, hogy vigyázni is fog rá.


Az én kocsimmal mentünk, mivel Alice-nek még nem volt sajátja, mert nem vettem még meg neki azt a Porschet, amit annyira szeretett volna megkapni. Majd az lesz a karácsonyi ajándéka.
Gyorsan hajtottam, így aztán hamar megérkeztünk Port Angelesbe. Aice egész úton duruzsolt a fülembe, én pedig kénytelen volam neki válaszolni. Beengedtem magam előtt a boltba, majd körülnéztem. Viszonylag nagy ruhaüzlettel álltunk szemben, így aztán Alice-nek lesz egy-két lehetősége a próbálásra. Sóhajtottam egy nagyot.

-Ha lehet, akkor gyors legyél!- én pedig fogtam magam, és leültem valamiféle ülőalkalmatosságra.

_________________
Back to top Go down
View user profile
Alice Cullen
Vegetáriánus vámpír
Vegetáriánus vámpír
avatar

Posts : 127
Join date : 2009-10-26

PostSubject: Re: Amikor sok lehetőség tárul eléd, és egy egész örökkévalóságnyi időd van, hogy mindet végigpróbáld, nehéz nem mohónak lenni! [Alice&Edward]   Mon Nov 16, 2009 11:36 am

-Szerinted ezt a cipőt rendeljem meg neki vagy ezt?- Kérdeztem nagy kerek szemekkel, az újságra mutatva majd Jasperre néztem, aki az ágyon ült és hűségesen bírta, hogy én folyton nyaggatom Bella és edward esküvőjével.
-Szerintem mindkettő szép!- mondta halkan a tőle megszokott kicsit morgós hangján.
-Persze-persze nekem is tetszik mind a kettő de, talán ez neki mégis jobban tetszene…- mutattam végül rá az oldalán csipkékkel hímzett fehér cipőre.
-Ez jobban megy a ruha dekoltázsán lévő csipkéhez.- mondtam végül az utolsó szó joga ként mire Jasper csak elmosolyodott és bólintott. Nagyon sok mindenben képes segíteni de be kellett látnom ehhez nem igazán ért. Ehhez én értek a családban és jól is teszi Bella, hogy rám hagyja a szervezést…ő erre képtelen lenne, és mégis hogy mutatna már az, ha Renné-nek egy Las Vegasi „kocsmába” kéne néznie a gyerekét, ahogy összeházasodik.
-Gyorsan fel is hívom mielőtt az utolsó 39-es is elfogyna…- Jasper ismét bólintott és egy pillanat alatt már az üzletet hívtam. És ez volt az én szerencsém, hogy az utolsó darab lehet Belláé. Szépen megköszöntem aztán boldogan huppantam le az én szöszim mellé.
-Köszönöm!- adtam egy csókot arcára.
-Szívesen Alice!- dúdolta halkan aztán átkarolta a vállamat de én még mindig képtelen voltam abbahagyni az esküvővel való szervezkedést.
-A ruha is tetszik? Mert szerintem csodálatos…annyira örülök, hogy megcsinálták, úgy ahogy elképzeltem. Féltem, hogy valamit elrontanak majd vagy valami „kész” terméket kell vennem, és az nem lenne illő hozzájuk. Az első házasságuk, muszáj, hogy minden tökéletes legyen. Bella is olyan szépe lesz...láttam…Charlie-nak le fog esni az álla- duruzsoltam Jasper fülébe, aki szelíden mosolygott és bólintott minden egyes megjegyzésemre.

Amit hallottam, hogy lent valami csevely van kibújtam Jasper karjaiból, és egy csókot nyomtam a szájára majd eltáncoltam az ajtóig.
-Biztos nem akarsz jönni?- megrázta a fejét, és én tudtam miért nem. Mindig szívesen tart velem de most inkább a vadászatot választotta Esme-vel. Nem is kellett semmit mondania szeme elárult mindent. Én tökéletesen éreztem magamat nemrég voltam vadászni ezért is mertem emberek közé menni.
-Sietek vissza!- azzal lesuhantam a lépcsőn majd Bella mellett megállva egy pillantást vetettem Edward-ra majd átöleltem szerelmét. Mélyen magamba szippantottam finom illatát de most nem mertem megkockáztatni, hogy meg is dicsérem, mert biztos voltam benne, hogy Edward olyan csúnyán nézett volna rám, hogy azt nem teszem zsebre.

Amint beszálltam a Volvo ülésébe rögtön elkezdtem csicseregni egészen addig, amíg Port Angeles-be nem értünk. Beszéltem én a szép sárga „kocsimról”, az esküvőről, a vámpírokról és úgy igazából mindenről, ami eszembe jutott. Edward mormogott maga elé miközben vezettünk, de én nem is igazán figyeltem rá csak beszéltem tovább. De gyorsan elértünk a ruhaüzletig valószínűleg Edward nagy megkönnyebbülésére. Izgatottan pattantam ki a kocsiból és léptem be a boltba. Nem volt túl nagy a választék és ez rendesen el is keserített.
-Szerintem Olymiába kell mennünk…- mondtam elszontyolodva miközben Edwardra néztem.
-De azért körbenézek…- azzal elsuhantam az egyik sorig, ahol gyorsan le is vettem vagy 5 ruhát.
-Segíts választani!- utasítottam Edwardot és csuklójánál fogva rángattam fel a székről, amin kellemesen ül, és elráncigáltam az öltözőkig. Ott az előtte lévő kanapéra ültettem, majd felmutattam mutató ujjamat jelzésként, hogy várjon. Próbáltam egyszerűbb ruhákat válogatni, hogy Bellának is tetszen de mégsem választhattam annyira semmilyet. Ez első egy rózsaszínes ruha volt, ami könnyed volt és kényelmes de inkább csak a mindennapokra hordanám így oda is dobtam Edward mellé, hogy majd ezt megveszem de csak azért, hogy hordjam. Túl egyszerű volt. A második egy lila színű, de ez is annyira egyszerű volt és még jól se éreztem benne magamat, így azt az Eward lába előtti fotelra dobtam. Egy fekete csipkés ruha folytatta a sort, ami egészen tetszett így reménykedve néztem Edwardra mit, szól hozzá. Miután ismét visszatértem a próbafülkéből ismét egy fekete fodros ruha volt rajtam. Ez is egészen elnyerte a tetszésemet de jöhetett a következő…A sort egy hosszú földig érő krémszínű ruha folytatta. Ez is egészen tetszett így már három volt a „listámon”. Az utolsó egy piros hosszú nyakbakötős volt…túl egyszerű de lehet nekik ez a jó?!
Szomorú voltam, hogy egyik se volt olyan ami nekem is tetszene úgy igazán…mindegyik olyan…egyszerű volt.
-Szerinted?- tettem fel a kérdést, szomorkásan mikor már az utolsó ruha volt rajtam. –Melyik a legjobb? Mondom, hogy itt nem találunk…- húztam el kelletlenül a számat.
-De lehet még nézelődnöm kéne?- tettem fel inkább a kérdést magamnak mint neki. Ezek túl egyszerűek voltak ahhoz, hogy Bella eksüvőjén ebben legyek koszorúslány.

//Katt a kiemelt ruhákra Razz//
Back to top Go down
View user profile
Edward Cullen
Vegetáriánus vámpír/Admin
Vegetáriánus vámpír/Admin
avatar

Posts : 270
Join date : 2009-10-25

PostSubject: Re: Amikor sok lehetőség tárul eléd, és egy egész örökkévalóságnyi időd van, hogy mindet végigpróbáld, nehéz nem mohónak lenni! [Alice&Edward]   Mon Nov 16, 2009 12:37 pm

Tudod Alice, annak azért nagyon örülök, hogy Bella hozzám jön feleségül. nagy boldogsággal tölt el.- talán ez volt az első hosszabb mondatom, amióta úton vagyunk. Azt azért soha nem fogom elfelejteni, hogy a kezdet kezdetén ő volt az egyik, aki kitartott mellettem. Nem véletlenül szerettem Alice-t legjobban a testvéreim közül.
Ha lelkizős kedvem van, tuti, hogy hozzá fordulok tanácsért, mert biztos vagyok benne, hogy ellát egy-két jó szóval.
-Azért ne legyen olyan nagy felhajtás ebből az esküvőből. Tudod, Bella nem szeretné. Nekem nem lenne ellenemre. - vontam meg a vállamat, majd leparkoltam. Kipattantunk a kocsiból, talán mind a ketten egy kicsit gyorsabban, mint kellett volna. A szerencsénk az az volt, hogy nem volt olyan nagy közönség az utcán, a bolt előtt.
Körülbelül erre a reakcióra számítottam Alice-től, mikor meglátta, hogy milyen kicsi a választék. Ezen fel is nevettem, majd szórakozottan egy barackot nyomtam Alice fejére.
-Nem is Te lennél! menjünk oda? Végül is még csak most jöttünk el otthonról.- egyenlőre még nem voltam türelmetlen, de nem is értettem, hogy miért nem oda mentünk kapásból. Hiszen Alice ismeri ezeket a boltokat jobban, mint én, szólhatott volna, hogy ne Port Angelesbe jöjjünk, mert itt az ő ízlésének nem felel meg a kínálat.Sokat nem ülhettem, mert Alice elráncigált, hogy segítsek neki a választásban. Nem akartam ellenkezni, így aztán mentem utána. Mikor elérkeztünk a próbafülkékhez, Alice engedélyt adott, hogy leülhessek az ottani kanapék egyikére. nem volt kényelmes. Érezni lehetett, ahogyan a rugók kiálltak belőle. Felháborító, hogy nincsen pénzük erre, hogy rendbe tegyék ezt az egész áruházat.
Az első ruha, amit Alice a kezembe dobott, nagyon tetszett, magam elé tartottam, majd alaposan szemügyre vettem. Biztos voltam benne, hogy ez Bellának is tetszene, és ha ez lenne Alice-en, akkor nem lenne felháborodva, hogy túlzottan kiöltözött. A lila ruha is jól nézett ki, ezt meg is említettem Alice-nek.

-Ez tetszik!- de nem gondoltam magam sem komolyan, hogy ezt felvegye egy esküvőre -ahol ráaásul koszorúslány is lesz- bármennyire is szerettem volna. Alice nem ilyen, hogy ilyen ruhában mutatkozzon egy esküvőn. A fekete tudtam, hogy nagyon tetszik Alice-nek, és hát nekem sem volt ellene kifogásom, talán csak az zavart, hogy fekete. Az nem tartozik a kedvenc színeim közé.
-Ez olyan temetési ruha. Legalábbis a színe, mert érdekes lenne, ha egy ilyenben megjelennél .- fejtettem ki a véleményemet, bár Alice gondolatait hallva, hamar rájöttem, hogy talán nem kellett volna, mert neki tetszett ez a ruha. Ez tetszett neki talán a legjobban. Dehát kérdezte a véleményemet, nem?!

-Hát, ahogy gondolod. Ha hamar végzünk a másik helyen, akkor átmehetünk. Csak sokáig nem szeretném bellát egyedül hagyni. - ez az oka, amiért nem akarok órákon keresztül a boltban ülni, és várni Alice-re. A másik oka talán az, hogy amúgy is pasiból vagyok, és hát a nőket jobban érdekli a divat.
-Valami olyan ruhát válassz, ami tetszene Jaspernek. - kacsintottam Alice-re, bár tudtam, hogy Jaspernek még akkor is tetszene, ha szakadt melegítőben lenne Alice, torzomborz hajjal.

_________________
Back to top Go down
View user profile
Alice Cullen
Vegetáriánus vámpír
Vegetáriánus vámpír
avatar

Posts : 127
Join date : 2009-10-26

PostSubject: Re: Amikor sok lehetőség tárul eléd, és egy egész örökkévalóságnyi időd van, hogy mindet végigpróbáld, nehéz nem mohónak lenni! [Alice&Edward]   Wed Nov 18, 2009 10:53 am

-Igen…igen….igeeen! Légyszi menjünk ááát!- ugráltam és tapsikoltam gyerekesen Edward előtt mint egy kislány az apukájának, hogy kikönyörögjön egy gombóc fagyit.
De ez nekem most több volt. Nem válaszhattam ilyenek közül…ezek olyan ruhák voltak, amiket inkább a mindennapokban veszek fel, minthogy Edward esküvőjére. Tudtam, hogy nekik tetszene, ha teljesen egyszerű lenne minden és akár Bellának az is elég lenne ha egy szakadt farmerbe „kísérném” oltárhoz de ez nem fog menni ahhoz a csodához amit nekik ígértem.

-Rendben-rendben…persze…- mondtam a fekete ruhára majd mikor meghallottam, hogy olyat amiben tetszenék Jaspernek elmosolyodtam. Hát biztos sokkal többet segítene ő mint Edward de most inkább vadászott és ez többet ért mint az, hogy a ruhámat kiválassza.
-Na…átöltözök, aztán mehetünk!- mondtam neki miközben nem emberi gyorsasággal, száguldtam be a próbafülkébe és öltöztem át. De ahogy elhúztam a függönyt, nekitántorodtam a tükörnek, ami, ahol hozzá értem el is repedt. Hülye látomások… elrontanak mindent… mindent…és a vámpírok is.

-Edward…- kezdtem síron túli hangulatban. Szemeimben tükröződött az aggodalom és a félelem. Gyorsan leültem a kanapéra Edward mellé és átkaroltam a vállát. -… annyira sajnálom! De nem lesz baja… csak…lehet jobb, ha esküvő előtt elutaztok!- ködösítettem kicsit de valószínűleg tisztában volt vele mi a bajom. Szorosabban fogtam át a vállát.
~A Volturi…~ és tudtam ezzel minden, elárulok. De ~Ne aggódj… csak rendet tesznek a ragadozók között…elszaporodtak mostanában.~ még nem láttam meg akarnak-e látogatni minket is…ha viszont igen…nem biztos, hogy Cais örülni fog annak, hogy még mindig ember Bella.
-Megyünk Olympiába vagy szeretnél haza menni?- tettem fel halvány reménységgel a kérdést. A volturi majd valamikor egy hét múlva jön…addig is Bella biztonságban van…Edward egy percre sem hagyja magára és a legnagyobb veszélyt „csak” a túlszaporodott ragadozók jelenthetik.
-Jó…megértem!- villant be a kép, hogy Edward mert otthon ölelgeti Bellát. Persze ez még megváltozhat de nem úgy tűnt…de ki tudja.
-Tényleg ne félj…nem lesz baja…azt láttam volna. Csak helyre teszik a dolgokat…- de attól féltem, hogy vannak annyira „jóban” a Cullen családdal, hogy egy röpke látogatást tegyenek nálunk.
-Menjünk haza…- mondtam halvány mosollyal. Engedtem neki, hiszen tudtam, hogy mennyire fel fogja zaklatni ez a kis hír is. Igaz tény, hogy tényleg nincs miért aggódnia de, ő akkor is azt teszi, hanem kell…főleg ha Belláról van szó. Üveges szemekkel álltam fel majd a rózsaszín ruhát felemeltem Edward mellől.
-Fuss haza az úgy gyorsabb…én még kifizetem, ezt azután hazaviszem a kocsidat…- majd hosszú kezemet nyújtottam és vártam, hogy a kulcs csilingelve érjen el kőkemény kezemig.
Nem ítéltem el emiatt ugyan miért tettem volna? Tudom mennyit harcolt Belláért és Jasperért valószínűleg én is megtettem, volna…majd Jaspert elrángatom ruhát venni…legalább ő segít is majd.

//Folyt lehetne a házban- Edward-Bella-Alice játékként Smile//

_________________
Back to top Go down
View user profile
Sponsored content




PostSubject: Re: Amikor sok lehetőség tárul eléd, és egy egész örökkévalóságnyi időd van, hogy mindet végigpróbáld, nehéz nem mohónak lenni! [Alice&Edward]   

Back to top Go down
 
Amikor sok lehetőség tárul eléd, és egy egész örökkévalóságnyi időd van, hogy mindet végigpróbáld, nehéz nem mohónak lenni! [Alice&Edward]
View previous topic View next topic Back to top 
Page 1 of 1

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Twilight világ :: .port angeles. :: .épületek. :: Ruhabolt-
Jump to: