Amy Kenway

Köszönöm az együttműködést, így már rendben van.

Chelsea P. White wrote:

Akkor várom a bővítést, ha még nem fejezted be.
Egyéb dolgok:
A képed nem haladhatja meg a 150x250-es képméretet
Áthelyeztelek ide a karakteralkotásba, mert ahogy láttam egyből az elfogadott előtörikhez raktad be magad, ami hohó nem így működik
Légyszíves küldj egy Pü-t mikortól is nézhetem meg az eddigi életed befejezett változatát.

igen... véletlenül eltájoltam... :S
akkor megy majd a PÜ ^^

Akkor várom a bővítést, ha még nem fejezted be.
Egyéb dolgok:
A képed nem haladhatja meg a 150x250-es képméretet
Áthelyeztelek ide a karakteralkotásba, mert ahogy láttam egyből az elfogadott előtörikhez raktad be magad, ami hohó nem így működik
Légyszíves küldj egy Pü-t mikortól is nézhetem meg az eddigi életed befejezett változatát.

× TELJES NÉV: Amy Kenway
× BECENÉV: Amy, Am, Ay
× KOR: 18
× NEM: Nő
× FAJ: Ember

× SZÜLETÉSI HELY: New York
× SZÜLETÉSI IDŐ: 1988. 03. 25.
× CSALÁD:
- apa: Andrew Kenway
- anya: Sarah Jones
- testvér: Matthew Kenway




× ÉLETTÖRTÉNET: 1988. március 25.-én láttam meg a napvilágot New York egyik korházában. Szüleim bevallása szerint, eleven kis baba voltam.
Ahogy nőttem ez a tulajdonságom egyre jelentéktelenebbé vált. Mivel a bátyám már idősebb volt, ő egyre kevesebb figyelmet kapott. Ezzel szemben én egyre többet.
Ebből pedig nagyon sok hiszti született, de mire 3 éves lettem, ez a figyelem kiegyenlítődött. Mindig is megpróbált elnyomni engem, több-kevesebb sikerrel.

Az óvodában először visszahúzódó voltam, de később mikor beilleszkedtem, már egyáltalán nem féltem. Lassan az egész közösség befogadott.
Nem volt problémám senkivel. Illetve volt egy lány, akivel mindig rivalizáltunk. Ő nem tudta elviselni, ha én valamiben jobb voltam nála. Én meg persze ezt nem hagytam szó nélkül.

Ez a nézeteltérés az iskolás éveimet is végigkísérte. Mindig megalázott az osztálytársaim előtt.Mindig engedtem neki, úgy gondoltam, majd az élet vissza adja neki. Nem igazán törődtem vele, bár ez Őt nem gátolta soha semmiben. A barátaim, viszont egész végig kitartottak mellettem. Igazi barátság volt, de egy idő után, kimúlt, mint minden általában…

Mindig is jó tanuló voltam, sőt egyes tantárgyakból kitűnő is. Az egyik helyi gimibe felvételiztem, ahol a következő évben a 1. osztályt kezdtem.
A veszekedések természetesen itt sem voltak hiányban. A barát itt már igencsak kevés volt, de amilyen kevesen, olyan erősen kötődtünk egymáshoz.Pont úgy, mint minden korombeli lánynak, a gimis éveimből nekem sem maradhatott ki a szerelem. De észrevétlen maradtam a kiszemeltem számára, semmiképp nem akartam elbaltázni, úgyhogy inkább meglapultam. Hamar rá kellett jöjjek, ez az egész teljesen egy irányú, és ő még azt sem tudja, hogy létezem.

A gimis éveim gyorsan elrepültek, és azt sem tudtam, hova menjek. Így hát Seattle-be kerültem egyetemre, szüleim noszogatására, és ha már náluk tartunk, igazán irígylésre méltó szülőkkel szánt meg a sors. Ők voltak, akik bátorítottak, mindent elmondhattam nekik. Mivel anyu tanár nő volt, így a gyerekekhez is értett, apuval meg simán lehetett bármiről beszélni, alkudozni is csak vele lehetett, mivel vállalkozó. Matt-el is egészen összekovácsolódtunk az évek során. Most pedig szétváltunk. Igaz, hogy ez az egész csak erősebbé tesz minket, de hiányozak.
Seattle-ben pedig senki ismerős nincs. Ezért Forks-ban töltöm az időm. Itt él néhány kedves ismerősöm, rokonom, és az Ő társaságukban mindenképp jobban érzem magam, mint az egyetemen.

Megszerettem Forks-ot. Szeretem a borongós, esős időt, az embereket. Annyi izgalmat rejt magában, csupán az időjárás kiszámíthatatlan. Az emberek, úgyszintén. Valami rejtéjt takar ez a kis város, és én megtudom, hogy mi az. Szeretem az izgalmakat, a kihívásokat, így hát kíváncsian várom az ittenieket...

× KINÉZET: Természetes barna hajam, barna szemem van. Manapság egyre többet mosolygok. 170 cm magas vagyok. Sportos testalkatú. Kedvelem a kényelmes, de egyben divatos ruhákat. Stílusom igazából nincs, ami tetszik azt magamra kapom, de azért a színkombináció nálam igen fontos. Oda vagyok a színes karkötőkért, szinte mániám, tele van velük a kezem. Viszont a smink távol áll tőlem, nem vagyok az a fajta lány, aki egy fél kiló csillámport tesz fel magára, csak mert kimegy az utcára. Egy-két alkalomra, természetesen én is sminkelek, de a mérték mindig megvan.

×JELLEM: : Legtöbbször kedves megbízható és megértő vagyok. Néha kicsit sokat beszélek. Bár visszahúzódóbb típus vagyok, de próbálok minél nyíltabbnak lenni, az idegenekkel is. Nem vagyok valami könnyű eset, de meg lehet találni
velem a közös hangot. Imádom, ha emberek vesznek körül, utálok egyedül lenni, de néha még nekem is szükségem van rá. Társaságban iszonyatosan félek, a kínos csendektől, olyankor mindig benyögök, valami irtó nagy hülyeséget. Kínácsi vagyok, a legkényesebb dolgokba tudom bele ütni az orrom, és az új közeg miatt, ezen mindenképp korrigálnom kell.


× MIT SZERET: Az eső utáni illatot, a szivárványt, az úszást, a focit (nem csak nézni), zongorázást és éneklést. Állatbarát. Pizza, és McDonalds-os kaja, na meg persze édesség minden mennyiségben.
× MIT NEM SZERET: A hazugságokat, a megalázást/megaláztatást, és ha valaki lenéz. A tengeri és kínai kaját.
× GYENGESÉGEI: Hiszékenység, lobbanékonyság, és talán a legrosszabb lustaság.
× ERŐSSÉGEI: Főzés, éneklés, zongorázás, barátkozás.