Be yourself, your friends don't want anyone else! [Jake&Paul]

Összevoltam zavarodva, a fejemben hatalmas káosz uralkodott. Ezer meg ezer gondolat cikázott a fejemben, és képtelen voltam őket helyre tenni. Túl sok minden történt ahhoz, hogy egyszerre meg tudjam őket emészteni. Illetve nem... nem is történt olyan sok minden, csak túl bonyolult az egész. Olyan dolog ért utol, amire álmomban sem gondoltam volna. Imprint. Micsoda idióta, nyálas baromságnak hangzik. Soha nem hittem benne, elképzelni sem tudtam, hogy valóban létezik. Gúnyos mosollyal figyeltem folyton Samet, ahogy Emilyt figyeli, és ahogy enyelegnek, sőt, még Jacob is olyan... szerelmesen pillantott Bellára. Kiröhögtem őket, hogy a fenébe képesek így viselkedni. Számomra hihetetlen volt ez az egész, nem láttam értelmét.
Erre mi történt velem? Ugyanaz, mint velük. Megtörtént az imprint, és már titkolni se tudom. Már a haverokkal is félek találkozni, hogy mit fognak hozzá szólni, ha esetleg megtudják. Már magam előtt látom Jared és Jacob gúnyos vigyorát, ahogyan a képembe röhögnek, viszont biztos vagyok benne, hogy Sam egy szót sem szólna.

A fák közé beérve átváltoztam. Mintha csak az elnyomott énem kiszabadult volna a börtönből. Már napok óta nem változtam át, mert hát féltem attól, ahogy esetleg a többiek meglátják a fejemben, és azt kicsit sem akartam. De úgysem titkolhatom mindvégig. Tettem pár kört a határvonal mentén, olyan gyorsan futottam, ahogy csak bírtam, és addig meg nem álttam, míg úgy nem éreztem, hogy összecsuklom.Ledőltem az egyik fa alá, fejemet a mancsaimra tettem.
Csend volt. Szinte még a madarakat sem lehetett hallani. Olyan... kísérteties némaság honolt az erdőben. Persze, farkasként nem féltem, de ha egy egyszerű halandó lennék,.. nem akkor sem. Hirtelen egy gondolatfoszlány tépte át a csendet, közben ágrecsegésre lettem figyelmes. Felkaptam a fejem, és körbenéztem.Egyelőre még nem láttam senki.
Uhh.. Jacob. Komolyan mondom, most az Ő társaságát akartam leginkább. Na nem kell félreérteni, Jacob nagyon jó haverom volt, de most legszívesebben egyedül lettem volna. Nem tudom, hogy meghallott e engem, de egy fa mögött visszaváltoztam emberi alakba, majd leültem a fa tövébe, hátamat a törzsének döntöttem. Egyik lábamat felhúztam, és rátettem a kezem, amivel egy fűszálat piszákáltam. Mint egy rossz kisgyerek.
- Szevasz Jake - elvigyorodtam, amikor végre megpillantottam a fák között. Próbáltam leplezni zavartságomat.