Twilight világ

Twilight szerepjátékos oldal
 
HomeCalendarFAQSearchMemberlistUsergroupsRegisterLog in

Share | 
 

 Now, that you're here I just feel like I'm constantly dreaming <3 [Jasper&Alice]

View previous topic View next topic Go down 
AuthorMessage
Alice Cullen
Vegetáriánus vámpír
Vegetáriánus vámpír
avatar

Posts : 127
Join date : 2009-10-26

PostSubject: Now, that you're here I just feel like I'm constantly dreaming <3 [Jasper&Alice]   Mon Nov 02, 2009 12:12 pm



Ez a nap valahogy igazán az a nap volt, hogy szerettem a vámpírlétet és a képességemet is…A mai napom legtöbb idejét Edward foglalta le, akivel vadászni indultunk és őszintén…a mai választék volt eddig a legjobb itt Forks-ban. Bár a tengeren túli őzökhöz és hasonló állatokhoz képes ez semmi sem volt.
Igaz egy dolog volt idegesítő-mint néha én-hogy Edward percenként kérdezgette látok-e valami változást Bella jövőjében… persze semmi nem változott… monoton volt az egész. Bella otthon ült, olvasott és izgatottan várta, hogy menjen hozzá este Edward.
-Én nem mehetek? Vagy nem hozod el? Esme is örülne…régen látta Bellát.- reménykedve néztem rá de persze mindig ugyanaz volt a válasz.
-Alice, kérlek! Hétvégén úgyis jön…- halkan felmordultam lágy hangomon majd megrántottam a vállamat és duzzogva fordultam a ház felé, mikor utoljára hoztam fel a témát.
-De tényleg elhozom hétvégén és oda mentek, ahova akartok!- Tudta mire akarok kilyukadni és ez mosolyt csalt az arcomra. Bólintottam egyet és vadul szorítottam magamhoz Edwardot.
-Add át neki üdvözletem!- azzal beviharzottam a házba Edwardot magam mögött hagyva. Ő úgy látszik, megértette…ténylegesen, hogy nekem kell Bella, és nem bírom ki, hogy ne lássam. Igaz minden nap mikor reggel iskolába megyünk, ott van és látom…de mégiscsak más ha este átjön és beszélhetek vele vagy eljön elem délután vásárolni, bár tudtam, hogy ez nem tartozik a kedvencei közé így próbáltam nem túl sűrűn ezt a programot beszúrni az időtöltéseinkbe.
-Sziasztok! Megjöttünk…Edward ment Bellához!- kiabáltam el magam mikor felértem a felső folyosóra és könnyedén libbentem be ezek után a szobámba…szobánkba.
-Jasper!- s rögtön mellé perdültem, és könnyedén ugrottam törökülésbe az ágyra. Hangom, ahogy kimondtam ezt az egy szót tele volt a hangom szeretettél és tisztelettel. Akármennyire is ő volt a vámpírlétem kezdetétől életem értelme és biztos, hogy a Volturihoz fordultam volna, ha vele történik valami. Életem értelmét vesztené nélküle. De vége is a nyálas dumának. Ahogy leültem mellé lágyan hullámzott egyet az ágy, és én könnyedén adtam a szájára egy puszit majd el is húzódtam tőle.
-Hogy vagy?- kérdeztem tőle lágyan, miközben megfogtam hideg, kőkemény kezét mely számomra nem volt olyan hisz enyém is ugyanolyan volt…
-Képzeld…ahogy voltunk vadászni Edwardal gondoltam rád…- mondtam halkan-bár mikor nem gondolok rá?- de csengő hangom betöltötte az egész szobát, sőt még vissza is verték a rideg falak. Számomra legalábbis Jasper mellett ridegek voltak….
Back to top Go down
View user profile
Jasper Hale
Vegetáriánus vámpír
Vegetáriánus vámpír
avatar

Posts : 3
Join date : 2009-11-02

PostSubject: Re: Now, that you're here I just feel like I'm constantly dreaming <3 [Jasper&Alice]   Mon Nov 02, 2009 12:49 pm



Mióta itt voltam Forksban, talán ez volt az egyik legunalmasabb nap. Vagy legalábbis beletartozott a tíz legunalmasabb közé. Alice általában nem hagyott nekem időt arra, hogy unatkozzak. Elcipelt magával vásárolni, sétálni, vagy bent a házban ütöttük el az időt.
Viszont ma Alice és Edward úgy döntött, egy kis időt eltöltenek egymással, és leléptek vadászni. Két legyet egy csapásra. Nem akartam velük menni, pontosabban inkább hagytam őket, na meg tegnap este terítettem le egy őzet. Talán Ők ketten álltak legközelebb egymáshoz mindközülünk. Persze Alice túlbugósága, vagy éppen Edward komolysága néha egymás agyára ment. Ezen mi mindig jót nevettünk.
Visszatérve a mai napra.. míg ők vadászással töltötték az időt, én nem tudtam, mihez kezdjek. Először is, Alice nélkül minden perc, mintha csak kínszenvedés lett volna számomra. Másodszor pedig az idő csiga lassúsággal telt. Mindenki el volt foglalva, és nem nagyon akartam őket megzavarni, de azért néha mégis sikerült, amikor már úgy éreztem, megőrülök a semmit tevéstől. Csatlakoztam Esméhez, de nem sokáig, mert láttam rajta, hogy igazán érdekli az egyik szakácskönyv. Valami finomat akart főzni Bellának. Emmett focimeccset nézett. Na ez még nekem is tetszett. Persze a véleményünk nem egyezett meg, és egészen beleéltük magunkat a szúrkolásba.
Sajnálatos módon a meccs befejeződött, és ráadásul döntetlenre. Mekkora pech..
Kettessével szedve a lépcsőfokokat, lassan megérkeztem a szobámba. Illetve a közös szobánkba, mert ketten laktunk itt Alice-szel. Elfeküdtem az ágyon, kezeimet a tarkóm alá helyeztem, és a plafont bámultam.
Akaratlanul is emlékek suhantak át az agyamon. Túl érzelmes vagyok, és ha egyedül kell lennem, mindig elkapnak ezek az emlék-hullámok.

Nem szerettem a múltra gondolni. Az egy olyan szakasza volt a -vámpír- életemnek, amire nem szívesen emlékeztem. Amikor dúlt a vámpírháború, rengeteg vámpírral végeztem. Ez annyira nem volt rossz, mint az, hogy kegyetlenül gyilkoltam az embereket is. Egy idő után pedig meguntam ezt az életformát. Illetve nem is ez a jó szó. Nem untam meg, hiszen az emberek vérére még mindig szomjazom. Nem is tudom, mi lehetne a megfelelő kifejezés. Talán... talán... bűntudatom támadt, hogy ártatlanokat öltem.
És amikor rátaláltam Alice-re, pontosabban Ő talált rám... az a találkozás mindent megváltoztatott. Láttam a fényt az alagút végén, éreztem, hogy van remény, és tényleg volt. Azóta persze elválaszthatatlanok vagyunk, bár ezt a vega életmódot még most is szörnyen nehéz megszoknom. Bánt, hogy mennyire nehezebben viselem a többieknél, de ezt nem szoktam kimutatni. Talán Ők mégis érzik. De hálás vagyok nekik.

Hirtelen megéreztem Alice édes illatát. Már száguldottam volna le a lépcsőn, amikor meghallottam a hangját, de most kivételesen gyorsabb volt nálam. Felültem az ágyban, és elmosolyodtam. Az unalmas óráknak vége. Hál'istennek.
- Szia Alice! - mosolyogtam. Alice leült mellém, és egy pillanatra ajkait az enyémhez érintette. - Jól laktál? - felnevettem. Biztos voltam benne, hogy jól szórakoztak. Semmi izgalmas nincs benne, ha csak leterítjük az állatot.
Visszahanyatlottam az ágyra, szememmel még mindig Alice mozdulatait lestem. Megfogtam gyengéden a kezét, és magamhoz húztam.
- Most már jobban vagyok - mosolyogtam rá, majd megpusziltam. - Azt hittem, már soha nem érkeztek meg. Mintha csal megállt volna az idő. Hiányoztál - valottam be neki az igazat. Nélküle nem volt értelme a létezésemnek.
Back to top Go down
View user profile
 
Now, that you're here I just feel like I'm constantly dreaming <3 [Jasper&Alice]
View previous topic View next topic Back to top 
Page 1 of 1
 Similar topics
-
» From reading 662...I feel for Hinata
» Just a silly Question,Did you feel old when you turned 30?
» That feel when #1
» Some days, you just feel like climbing the walls.....
» Which HiME character(s) do you feel related to the most?

Permissions in this forum:You cannot reply to topics in this forum
Twilight világ :: .forks. :: .erdő. :: Cullen-ház-
Jump to: