"I'd like to make my self believe, that planet earth moves slowly" (Tom & Jess game)

*Kijöttem a sziklákhoz, jól jött egy kis lazítás, a sok kórházban töltött nap után. Ráadásul volt egy nagyon idióta beteg. Eltörte a lábát, és vagy 2 órán át kellett győzködni, hogy gipszet rakhassunk rá. Teljesen kikészültem tőle. Nem tudom mi sarkallt rá, de leültem a földre, és behunytam a szemem. Elegem volt már abból, hogy állandóan csak dolgozok. Legalább egy kicsit normálisabbak lennének a betegek...és az sem tetszett, hogy van ott egy orvos Dr. Cullen és mindenki odavan érte. Fogalmam sincs miért. Semmi különleges nincs benne, azon kívül, hogy nála még egy halott is jobb színben van. Na jó ezért ez így elég morbid. De attól még igaz. Kinyitottam a szemem, és csak bámultam a tájat. Hihetetlen érzés volt végre nem abban a zsivajban lenni. Aztán egyszer csak egy gyönyörű nőt láttam meg, hasonlított ahhoz a Cullenhez. Ugyanolyan sápadt volt, és a szeme színe is hasonló. Összezavarodtam. Még egy rokona lenne? Szerintem így is elég népes a család, és egyik sem édes gyermek*

//Bocsi, ez elég rövid és pocsék lett....//

Víz kellett. Kajával most jól voltam, de ugye ilyen többszörösen elcseszett és függő vagyok, így víz nélkül se tudok sokáig megélni. Van egy hely, ahol nem szoktak sokan járni, így gondoltam kimegyek oda. De nincs mázlim. Már egy kilóméterre a helytől lehet érezni hogy egy ember van ott.
Ó édes istenem, add hogy egy döglődő hulla legyen, hogy ne legyen társaságom!
De természetesen megint kicsesztek velem, így mikor odaérek egy férfit látok a fűben heverni. Észreveszi hogy közeledek felé, és felnéz rám.
-Mondták már hogyha valaki a fűben heverészik sokáig felfázhat?
Mondtam neki, majd én is lefeküdtem, és lecsuktam a szemem. Próbáltam kizárni az embervér szagát, és csak a vízre koncentrálni. De ez nem olyan egyszerű. Főleg hogy tisztelett teljesebbnek kellett volna lennem egy nálam valószínűleg jóval idősebb emberrel. Na most már mindegy.

- Majd kikúrálom magam. Orvos vagyok. Amúgy meg te is a fűben fekszel most *Mondtam vállat vonva*
- Egyébként szia *Köszöntem. Ha már ő elkezdte a bizalmaskodást, én nem fogom visszautasítani. Nem vagyok olyan öreg.*
- Tom Racher *Mondtam és kezet nyújtottam, már ha lehetséges ez úgy, hogy mind a ketten fekszünk. Végig néztem a lányon. Nagyon hasonlított a Cullenékhez, de még is más volt. Teljesen összezavarodtam, és volt egy olyan furcsa vonzás is, még is elszaladtam volna. Huhh! Sosem éreztem még ennyit egyszerre*
- Te a Cullenék rokona vagy? *Kérdeztem és összeráncoltam a szemöldököm. Nem igazán szerettem az ilyen helyzeteket*

-Én ilyen...génhibás vagyok. Nem tudok megfázni.
Remélem beveszi ezt a dumát, mert tovább nem tudom boncolni hogy hogy diagnosztizáltak vagy mi. Kénytelen elhinni ezt. Láttam ahogy a a kezem elkezd felemelkedni, így gyorsan feláltam. Nem lenne túl jó ötlet, ha egy orvos észrevenné, hogy egy hullánál is hidegebb a kezem, és nincs pulzusom. De lehet hogy azt nem tudta megnézni, de azért feltűnt neki a hasonlóság. Jó, valószínűleg nem sok ilyen lénnyel találkozott életében.
-Cullenek? Neeem, nem hiszem. Bár ki tudja?
Rámosolyogtam, majd a vízhez mentem.
-Na és te miért jöttél ide ki?

- Hosszú napom volt *Feleltem egyszerűen*
- Tényleg nem tudod, hogy kik a rokonaid? *Kérdeztem*
~ Elég furcsa egy lány...bár ki tudja? Nagyon hasonlít rájuk...de mégis más. ~*Gondoltam egyre jobban összezavarodva...lehet, hogy jobban jártam volna, ha otthon maradok. Felálltam, és én is odamentem a vízhez*
- Szóval nem tudsz megfázni... *Mormoltam alig halhatóan*
~ Olyan, nincs, hogy valaki nem tud megfázni...talán, ha nagyon erős az immunrendszere, de amilyen sápadt...~*Gondoltam, és elnéztem a fák felé*

-Van egy vallás, mi szerint a víztől megtisztul a lélek. Lemossa a betegségeket és bűnöket. Megtisztul tőle a lélek. Ezért mossák le a halottakat. Hogy megtisztuljanak, és tisztán léphessenek a túlvilágra. Tudtad?
Ránéztem. A kezemmel a vízben motoszkáltam. Bármimet megadtam volna hogy így ruhástul beledőljek, de túlságosann fura lett volna. Meg aztán lehet hogy utánam ugrott volna. Na azt kösz nem. Inkább felálltam, és mellé sétáltam,és sonnan csidáltam a víztükör ezüstös csillogását.
Kezdjünk bele egy történetbe.
Vettem egy mély levegőt. Nem kellett volna.
-A családom ausztráliában van jelenleg. Onnan származom. Nem tudhatom hogy kik a rokonaim itt Amerikában. Arra akartam utalni, hogy valamilyen szinten mindenki rokona mindenkinek. De lehet hogy elmegyek majd meglátogatni őket.

Kifújtam a levegőt, ezzel próbálva minden szagot eltávolítani belőlem. Szerencsére nem volt túl nagy gond. Nemrég ettem. Éééés, most kéne kitalálnii valami orvosos sztorit. Sok szerencsét Jess!
-Igen, nem tudok. Egyszer volt egy nagyon súlyos betegségem, és azóta nem...

- Értem *Motyogtam az ausztrál történetre. Végül is elképzelhető...De a másodikra felszisszentem*
- Azt mondod, hogy volt egy súlyos betegséget, amiből kigyógyultál és azóta nem vagy beteg? Már megbocsáss, de nem úgy nézel ki, mint akinek olyan erős az immunrendszere. Legalábbis elég sápadt vagy. *Mondtam hitetlenül, és néztem a vizet.*
~ Nem értem minek mondja ezt. Meg tud fázni és kész. Nem hiszem, hogy gyakran találkozni fogunk, és külön nem fog érdekelni, hogy az otthonában tüsszög-e. A nők mindent túl bonyolítanak ~ *Gondoltam*
- Orvos vagyok, és nem a leghülyébb fajta *Néztem a szemébe*

-Ajj, istenem, most ezen fogsz megsértődni?!
Kiáltok fel. Vagyis nem felkiálltok, csak hangosan szólalok meg. Egyszerűen gyerekes! Nőjön már fel az istenit! Na mindegy, én meg tizenhat éves vagyok, vagyis annak tűnik, biztos azt hiszi semmit se tudok. Egye fene, legyen neki igaza, ha már úgyis én hazudozok.
-Maradjunk annyiban, hogy nem százas az immunrendszerem, rendben? Az egézségem meg köszöni szépen rendben van.-mondom bár a testbeszédben másról árulkodhatott. Megpróbáltam annyira elhúzódni amennyire csak tudtam, hogy ne legyen feltűnő. Nehogy véletlenül eszébe jusson ellenőrizni a pulzusom. Egy orvost jobb ha távol tart magától a vámpír.
Sóhajtok egyet, és megpróbálom másra terelni a szót.
-Mióta élsz Forks-ban?

- Nem rég óta *Mondtam kurtán*
~ Ennek a lánynak pszichiátriára kéne inkább mennie...Mintha valami rosszat mondtam volna~*Gondoltam, és a vizet bámultam*
- És te? Gondolom már régebb óta itt vagy, nem hallatszóik az ausztrál akcentus *Mondtam*
~ Lehet, hogy erről is kamuzott. Nem tudom miért nem lehet egyszerűen őszintének lenni ~ *Gondoltam, és felsóhajtottam. Néhány nyugodt órát kértem csak*
~ Az ember azt hinné, hogy egy rendes lánnyal van dolga...bár minden bizonnyal segítőkész, de elég hamar felkapja a vizet... ~ *Gondoltam. Nem volt semmi bajom a lánnyal, csak furcsa volt.*